Azok kedv��rt, akik ma reggelig egy k�l�n�sen ingerszeg�ny barlangban tengett�k napjaikat, itt az alaphelyzet: a t�rt�net P�rizsban indul, ahol az �jszaka k�zep�n holtan tal�lj�k a Louvre k�ztiszteletben �ll� kur�tor�t, Jacques Sauniere-t (Jean-Pierre Marielle). Az id�s f�rfi szeretett m�zeuma padl�j�n fekszik kiter�tve anyasz�lt meztelen�l, test�n v�rrel firk�lt �si jelek: �t�g� csillag, sz�msorok, s�t, a m�zeum �k�re, a Mona Lis�ra is furcsa sz�veget m�zolt valaki.

A rejt�ly �ri�si, de annyira, hogy csak a nagyh�r� amerikai szimb�lumkutat�, Robert Langdon (Tom Hanks) k�pes kibogozni. M�g Langdon munk�hoz l�t, gyanakodva figyeli �t Bezu Fache, a p�rizsi rend�rs�g mogorva nyomoz�ja (Jean Reno). A kutat�sban egy tehets�ges, fiatal kriptol�gus, Sophie Neveu (Audrey Tautou) is r�szt vesz, az � megjelen�s�vel azt�n felp�r�gnek az esem�nyek. Megindul a hajsza a gyilkos ut�n. A gyilkos egy�bk�nt - mint ahogy az a film els� perc�ben kider�l - egy v�zna alb�n� szerzetes, Silas (Paul Bettany), akit egy vastagajk� Opus Dei-p�sp�k, Aringarosa (Alfred Molina) ir�ny�t. De mi�rt? Mi az, ami�rt egy istenf�l� szerzetes �lni is k�pes?

Amikor Ron Howard nekil�tott megfilmes�teni Dan Brown gyeng�cske pr�z�j�, de rendk�v�l filmszer�nek kiki�ltott, mag�val ragad� bestseller�t, �gy t�nt, k�nny� dolga lesz. A Da Vinci-k�d m�gsem lett filmes film: sokszor hasonl�t egy t�ri faktosoknak felvett ismeretterjeszt� sorozatra. Az �muldoz� Audrey Tautou kiejti a sz�j�n, hogy aszongya "Niceai zsinat?", mi pedig m�ris halv�ny szentk�pecsk�k sz�neivel kifestett flashbacket l�thatunk a t�rt�nelmi esem�nyr�l. A leegyszer�s�tett pillanatk�peken templomos lovagok, Isaac Newton, M�ria Magdolna repkednek a szem�nk el�tt, Howard �dest�lcs�ren t�lti a Tud�st a sok b�va n�z� fej�be. Amikor a szerepl�k �ppen nem h�rom mondatos vall�st�rt�neti defin�ci�kat vagdosnak egym�s fej�hez, akkor a gyerekkorukra eml�keznek, vagy �h�tatosan l�pkednek valamelyik komor templom balj�s belsej�ben. Mi pedig ilyenkor tudjuk, minden l�p�s k�zelebb viszi �ket az igazs�ghoz.

De ez az igazs�g �gy a negyvenedik perc ut�n �rdektelen, z�r�s gubancc� reduk�l�dik, amit unalmas, szenvtelen emberek tologatnak maguk el�tt. Howard er�s sz�n�szekkel dolgozik, m�gsem tudja �ket kell�k�ppen felhangolni: Hanks meglep�en bamba, passz�v j�t�ka az eg�sz filmet lezsibbasztja, Tautou pedig, aki j� lenne, kimer�l a m�r eml�tett bociszem� r�csod�lkoz�sban. Kettej�k k�z�tt semmi, de semmi nincs - az, hogy a romantikus pillanatok a k�nyvben is csak �gyetlen, ut�lag betoldott k�telez� elemnek hatnak, nem menti fel a filmet; itt �s most, a sz�les v�sznon ki lehetett volna k�sz�r�lni a csorb�t.

�s a t�bbiek? A remek Reno csak pillanatokat kapott: Bezu Fache-t m�r Dan Brown is ki�rta a k�nyvb�l �s a filmben sem j�r j�l. A rettegett Silas itt csak egy v�konydong�j�, halov�ny fick�, aki id�r�l-id�re gusztustalans�gokat m�vel a combj�val ("kedves n�z�, ezt �gy h�vj�k, cilicium"): Bettany olyan b�gyadtan ijesztget, mint egy alulfizetett alkalmazott a Szellemvas�ton. Az egy�bk�nt kit�n�, de rosszarc�r�l h�res J�rgen Prochnow meglep� v�laszt�s a t�hctig sv�jci bankfi�k igazgat�j�nak szerep�re �s Ian McKellen �l�nk bolondoz�sa az excentrikus angol lord szerep�ben csak sov�ny vigasz a sok �lettelen, pap�r�z� jelenet tenger�ben. Howard az�rt n�ha felnyomja a potm�tert �s el�rasztja a filmj�t melodr�m�val: ilyenkor az �h�tatos Tom Hanks mereven el�re n�z �s nyel egyet, mintha � is hallan� Hans Zimmer mindent betakar�, mennyd�rg� zen�j�t. Azt�n v�ge.

Ez�rt folyt a habz�sz�j�, kidagad� homlok� vita, ez�rt kavargott a botr�ny, ez�rt sz�letett a sok felh�borodott nyilatkozat? Ja, nem. Az az�rt volt, mert enn�l jobb rekl�mkamp�nyt az�ta se tal�ltak ki, ami�ta Mel Gibson v�rcafatos Passi�ja kassz�t robbantott. Ron Howard filmje gyenge �s f�leg unalmas. K�tszer bukik �s k�tszer puffan. A vil�g egyik fele az�rt csal�dik benne, mert olvast�k a k�nyvet, a t�bbiek pedig az�rt, mert nem: �k garant�ltan �sszezavarodnak majd a k�vethetetlen, kusza hittan-v�gt�ban. Kimer�t� kaland, annyi szent.

N�zd meg a film el�zetes�t!